Konventuális  Ferences Minorita  Rend

Szent Erzsébetről elnevezett Magyarországi és Erdélyi Rendtartománya

Nyitólap
Történelem
Rendházak
Rendtagok
Fotógaléria
Hírek
Információk
Linkek
Ferences lelkiség

 

 
 
 

A Ferences Világi rend

Lelkigyakorlatos képzés (katt)

Szent Ferenc Reguláris Harmadik Rendje Testvéreinek és Nővéreinek Regulája és élete. (katt)

 

Történelmi háttere, keletkezése

Rendünk alapítója, Szent Ferenc a hozzá csatlakozó férfiakból ki­alakuló közösség számára Regulát írt, és együtt zarándokoltak el Rómába, hogy a pápától jóváhagyást kérjenek. Összesen három Regulát írt, az elsőnek nyoma veszett, az utolsó nyert jóváhagyást 1223-ban pápai bulla által. Őket nevezik a Kisebb Testvérek Rend­jének. Ez a ferences első rend, a férfiak rendje.

Ferencből és közösségéből olyan erő sugárzott, hogy a testvé­rek és nővérek száma rohamosan növekedett. Még olyanok is a ferences életformát akarták választani, akiket feloldhatatlan szentségi kötelék fűzött házastársukhoz, családjukhoz, hivataluk­hoz. „A Szentlélek malasztjával elteltek (...), egy Cannaio nevű falucskába értek (...), s a szent oly hévvel beszélt, hogy a falu összes fiai és asszonyai fellelkesedvén szavain, el akarták hagyni tűzhelyüket, hogy őt kövessék, de Szent Ferenc nem engedte, s mondó nekik: »Ne hirtelenkedjétek el a dolgot, s maradjatok csak itthon. Majd én előírom, hogy mit kell cselekednetek lelke­tek javáért.« Ekkor határozta el, hogy mindenkinek üdvösségére megalapítja a Harmadik Rendet" (Fioretti 16. fejezet).

 A világi testvérek életének újraszabályozása       

A kor változásai szükségessé tették a világi testvérek életének is az újraszabályozását. E célból XIII. Leó pápa 1883-ban új regu­lát adott ki. A történelem során XIII. Leó pápa által kiadott re­gula a II. Vatikáni zsinattal már korszerűtlenné vált. A ferences család négy férfi ága tízéves munkával és példás kutatással, a zsinat útmutatásai figyelembe vételével olyan regulát dolgozott ki, amely visszatér a forrásokhoz. Szent Ferenc Buzdítás a bűnbá­nó testvérekhez és nővérekhez című levelével kezdődik. Ily módon az elkészült regula nem új, hanem Regula rinnovata, azaz megújí­tott regula, hiszen Ferenc írása sokkal régebbi az előzőnél. E Regulát VI. Pál pápa hagyta jóvá, és a Seraphicus Patriarca kezde­tű apostoli levelével kihirdette 1978. június 24-én. E levéllel egyút­tal érvénytelenítette a Szent Ferenc III. Rendje Reguláját. A XIII. Leo-féle Regula több külsőséges megszorítást tartalmazott (milyen ruhát viseljenek, színház és bálok látogatásának megszorítása, böjt stb.), ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő Regula inkább lelki tartalmú (gyakori szentségekhez járulás, a Szentírás tanulmányo­zása-olvasása, gyakori részvétel szentmisén, zsolozsma imádkozá­sa stb.) kitételeket tartalmaz.

 Általános Konstitúciók

Az Általános Konstitúciók ideiglenes szövege a Megszentelt Élet Társaságainak és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregá­ciója által jóváhagyottan véglegessé vált. II. János Pál pápa 2000. december 8-i aláírásával kötelező érvényű lett. A Ferences Világi Rend Nemzetközi Tanácsának Elnöksége 2001. február 6-án ki­hirdette és adta használatra. Az Általános Konstitúciók a Regula megvalósításának, életünkbe vitelének irányelveit mutatják meg. A Ferences Világi Rend és a Ferences Család többi ágának a hi­vatása hasonló.

 A Világi Rend szervezeti felépítése

„A Ferences Világi Rend különböző szintű testvéri közösségekből áll helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi csoportokból, amely testvéri közösségek mindegyike erkölcsi személynek számít az egyházon belül. Az ebben a Regulában és a Konstitúciókban előírt normák szerint kapcsolódnak egymáshoz, és alkotnak egységet a különböző szintű testvéri közösségek" (FVR Reg. 20.).

A kommunista terror 1950-ben a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, velük együtt természetesen Rendünktől is. Deportálták a férfi és női szerzetesrendek tagjait, szétszórták és internáló táborba hurcolták a harmadrend tagjait is. 1989-ben az akkori kormány e tiltó rendelkezést visszavonta. Ettől kezdve a szerzetesrendek szabadon működhettek, így a Ferences Világi Rend is. A múlt rendszer összeomlása után 1990-ben volt Eszter­gomban az első országos Ferences Világi Rendi találkozó. A szentendrei Árpád-házi Szent Erzsébet közösség szervezte ezt a találkozót, erre eljöttek a szlovákiai és erdélyi testvéreink is. Ott alakult meg az első, ideiglenes országos vezetőség.

1992-ben már szabályos káptalan volt. Ettől kezdve az öttagú tanács tartott tanácsüléseket, és intézte az országos közösség ügyeit. Ebben (és az előző időszakban) több induló vagy újon­nan szerveződő közösségnek kellett segítséget nyújtani. Minden befogadási, vagy fogadalomtételi szertartáson jelen volt valame­lyik tagja a tanácsnak, sok esetben azért, hogy legyen egy örök­fogadalmas testvér, akinek a kezébe tehetik a fogadalmat, olykor pedig a testvériség erősítése miatt. Sok helyen kellett besegíteni a képzésbe, vagy problémás eseteket megvizsgálni.

A hazai közösségek régiói   

Ma Magyarországon 550 örökfogadalmas testvér él, 38 testvé­ri közösségben. Az Országos Tanács öt tagjára túl sok feladat hárult, ezért a testvéri közösségeket régiókba szerveztük: Észak­-­Magyarországi Régió Szécsény székhellyel, Dunántúli Régió Sü­meg székhellyel, Északkelet-magyarországi Miskolc központtal, Délkelet-magyarországi Szeged központtal és a Budapest kör­nyéki Budapest központtal. Az egyes régiókat regionális taná­csok fogják össze. Ezekben ugyanolyan öttagú tanács végzi a szolgálatot, mint a helyi vagy országos tanácsban. A közösségek a Regionális Tanáccsal, a regionális tanácsok pedig az Országos Tanáccsal tartják a kapcsolatot. Így válik egységessé és áttekint­hetővé a szellemi és lelki élet, illetve annak irányítása.

 Az egyes régiókhoz tartozó közösségek

Az egyes régiókhoz tartozó közösségek száma 5 és 11 között változik, így sokkal alaposabban lehet a közösségekkel foglalkozni. A Ferences Világi Rendet országos szinten az Országos Tanács irá­nyítja, tartja egységben, összhangban a regionális közösségekkel, azok pedig a helyi testvéri közösségekkel. Az Országos Tanács szervezi meg az évente megtartandó országos káptalant, a három­évenként megismétlődő választókáptalant, amelyen a Rend Mi­niszter Generálisa vagy személyes küldöttje elnököl, valamint részt vesz a Nemzetközi Tanácsot segítő generális asszisztensek egyike. Az Országos Tanács tartja a külföldi testvérekkel is a kapcsolatot.

A havonta, esetleg hathetenként megtartandó üléseken részt vesz az országos és a provinciai lelki asszisztens, továbbá a regi­onális

testvéri közösségek miniszterei is. A kapcsolattartás és az információáramlás az ülések jegyzőkönyvein és a közösségek számára írt körleveleken keresztül történik. Ezek a körlevelek egy elmélkedés kíséretében tartalmazzák azokat a tudnivalókat, amelyek minden testvért érintenek.

 A FVR Észak- Kelet Magyarországi Régió tevékenysége

 Régió alakulása és működése

A Ferences Világi Rend Országos Tanácsa a Nemzetközi Tanács által végzett vizitációban megfogalmazott feladat megjelölése, s a Ferences Világi Rend Általános Konstitúciói 61 cikkely 2. pontja szerint megalapította a Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Regionális Testvéri Közösséget, 1998.julius 4-én, Miskolc székhellyel a Minoriták templomá­ban. A regionális közösség tagjai: miskolci, mezőkövesdi, egri, gyöngyösi, arlói, debreceni, helyi közösségek voltak akkor. A regionális tanács asszisztensének, az akkor még a Kapisztrán Szent János OFM és a Szent Erzsébet OFM Conv. rendtartományi elöljárók együtt fr. Tóth Alajos OFM Conv. atyát bízták meg.

Az alapítás után megtörtént az első választó káptalan, Német Béla FVR Országos Tanács miniszterének elnökletével 1998.julius 4-én, Miskolcon. Az Általános Konstitúció 6l.cikkely 1. pontja szerint : „A regionális testvéri közös­ség az egy térségben létező összes helyi testvéri közösség szerves egysége, vagy olyanoké, a­melyek akár földrajzi közösség, akár közös problémák és lelkipásztori helyzet miatt természe­tes egységet alkotnak. Biztosítja a helyi testvéri közösségek és az országos testvéri közösség közötti kapcsolatot, figyelembe véve a Ferences Világi Rend egységét és összhangban azon különböző Ferences Rendekkel, amelyek a lelki asszisztenciát biztosítják a térségben.”

A Választó Káptalanokat háromévente tartották meg. 200l. szeptember 8-án, 2004. szeptember 4-én, és 2007. szeptember 1-jén, Miskolcon. A választó káptalanok közötti időben évente un. éves káptalanokat szerveztek.

Éves találkozó volt 2005.szeptember 3-án, amikor Mezőkövesd adott lehetőséget a találkozóra. Ekkor 42-en vettek részt. 2006. augusztus 7-én Nyírbátorban a Minorita templomban volt a találkozó. Ezen a káptala­non 38-an vettek részt.

Választó és éves káptalanokon mindig jelen volt az Országos Tanács egy tagja. Regionális tanácsüléseket évente háromszor tartottak, mindig az aktuális feladatok megbeszélése, s a feladatok kiosztása céljából.

Idők folyamán az alapító okiratban szereplő hat közösségből tíz lett. 1999. április 20-án Jászberényben a Szent Klára közösség alapítása történt meg. 2000.dec.15-én Árpád-házi Szent Erzsébet erdőkövesdi közösség alapítása történt. 2002. október 23-án lett megalapítva a FVR Szent Pió közösség Nyírbátorban. Az alapítást a Minoriták Tartományfőnöke hagyta jóvá, s Horváth János atyát bízta meg a közösség asszisztensi feladatainak ellátására. Az alapításon és a választó káptalanon fr. Tóth Alajos atya volt jelen. 2007. augusztus 5-én Nagykátén történt alapítás. Alapító a Magyarok Nagyasszonya Tartomány Főnöke fr. Magyar Gergely OFM atya. Ezzel az Északkelet- Magyarországi Regionális Közösség Szent Maximilián M. Kolbe régióhoz tíz helyi közösség tartozik.

A Regula s az Általános Konstitúciók értelmében a testvéri vizitációk megtörténtek a régiónkban: 2006. november 25-én Paczolay Balázs OT minisztere vizitált, sajnos a jegyzőkönyvet a mai napig nem küldte meg észrevételeiről. Pasztorális vizitációt is többször kért a regionális tanács. 2006. november 25-én fr. Ioan Horvat OFM Conv. tartományfőnök atya, s Fr. Magyar Gergely OFM tartományfőnök atya vizitált. Fr. Magyar Gergely atya „Emlékeztetőben,, foglalta össze a regionális közösségünknél tartott vizitációt, melynek fő feladata az asszisztencia biztosítása a helyi közösségeknél. fr. Tóth Alajos minorita atya váratlan mennybe költözése után fr. Bogdan Adamczyk OFM Conv atya, kapott megbízatást a régió asszisztensi feladatainak ellátására.