|
A Ferences Világi rend
Lelkigyakorlatos képzés (katt)
Szent Ferenc Reguláris Harmadik Rendje
Testvéreinek és Nővéreinek Regulája és élete. (katt)
Történelmi
háttere, keletkezése
Rendünk
alapítója, Szent Ferenc a hozzá csatlakozó férfiakból kialakuló
közösség számára Regulát írt, és együtt zarándokoltak el
Rómába, hogy a pápától jóváhagyást kérjenek. Összesen három
Regulát írt, az elsőnek nyoma veszett, az utolsó nyert jóváhagyást
1223-ban pápai bulla által. Őket nevezik a Kisebb Testvérek
Rendjének. Ez a ferences első rend, a férfiak rendje.
Ferencből és
közösségéből olyan erő sugárzott, hogy a testvérek és nővérek
száma rohamosan növekedett. Még olyanok is a ferences életformát
akarták választani, akiket feloldhatatlan szentségi kötelék fűzött
házastársukhoz, családjukhoz, hivatalukhoz. „A Szentlélek
malasztjával elteltek (...), egy Cannaio nevű falucskába értek
(...), s a szent oly hévvel beszélt, hogy a falu összes fiai és
asszonyai fellelkesedvén szavain, el akarták hagyni tűzhelyüket,
hogy őt kövessék, de Szent Ferenc nem engedte, s mondó nekik: »Ne
hirtelenkedjétek el a dolgot, s maradjatok csak itthon. Majd én
előírom, hogy mit kell cselekednetek lelketek javáért.« Ekkor
határozta el, hogy mindenkinek üdvösségére megalapítja a Harmadik
Rendet" (Fioretti 16. fejezet).
A világi testvérek
életének újraszabályozása
A
kor változásai szükségessé tették a világi testvérek életének is
az újraszabályozását. E célból XIII. Leó pápa 1883-ban új regulát
adott ki. A történelem során XIII. Leó pápa által kiadott regula
a II. Vatikáni zsinattal már korszerűtlenné vált. A ferences
család négy férfi ága tízéves munkával és példás kutatással, a
zsinat útmutatásai figyelembe vételével olyan regulát dolgozott
ki, amely visszatér a forrásokhoz. Szent Ferenc Buzdítás a
bűnbánó testvérekhez és nővérekhez című levelével kezdődik.
Ily módon az elkészült regula nem új, hanem Regula rinnovata,
azaz megújított regula, hiszen Ferenc írása sokkal régebbi az
előzőnél. E Regulát VI. Pál pápa hagyta jóvá, és a Seraphicus
Patriarca kezdetű apostoli levelével kihirdette 1978. június
24-én. E levéllel egyúttal érvénytelenítette a Szent
Ferenc III. Rendje Reguláját. A XIII. Leo-féle Regula
több külsőséges megszorítást tartalmazott (milyen ruhát
viseljenek, színház és bálok látogatásának megszorítása, böjt
stb.), ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő Regula inkább lelki
tartalmú (gyakori szentségekhez járulás, a Szentírás
tanulmányozása-olvasása, gyakori részvétel szentmisén, zsolozsma
imádkozása stb.) kitételeket tartalmaz.
Általános Konstitúciók
Az Általános
Konstitúciók ideiglenes szövege a Megszentelt Élet
Társaságainak és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja
által jóváhagyottan véglegessé vált. II. János Pál pápa 2000.
december 8-i aláírásával kötelező érvényű lett. A Ferences Világi
Rend Nemzetközi Tanácsának Elnöksége 2001. február 6-án
kihirdette és adta használatra. Az Általános Konstitúciók a
Regula megvalósításának, életünkbe vitelének irányelveit
mutatják meg. A Ferences Világi Rend és a Ferences Család többi
ágának a hivatása hasonló.
A Világi Rend szervezeti
felépítése
„A Ferences
Világi Rend különböző szintű testvéri közösségekből áll helyi,
regionális, nemzeti és nemzetközi csoportokból, amely testvéri
közösségek mindegyike erkölcsi személynek számít az egyházon
belül. Az ebben a Regulában és a Konstitúciókban előírt normák
szerint kapcsolódnak egymáshoz, és alkotnak egységet a különböző
szintű testvéri közösségek" (FVR Reg. 20.).
A kommunista
terror 1950-ben a szerzetesrendektől megvonta a működési
engedélyt, velük együtt természetesen Rendünktől is. Deportálták a
férfi és női szerzetesrendek tagjait, szétszórták és internáló
táborba hurcolták a harmadrend tagjait is. 1989-ben az akkori
kormány e tiltó rendelkezést visszavonta. Ettől kezdve a
szerzetesrendek szabadon működhettek, így a Ferences Világi Rend
is. A múlt rendszer összeomlása után 1990-ben volt Esztergomban
az első országos Ferences Világi Rendi találkozó. A szentendrei
Árpád-házi Szent Erzsébet közösség szervezte ezt a találkozót,
erre eljöttek a szlovákiai és erdélyi testvéreink is. Ott alakult
meg az első, ideiglenes országos vezetőség.
1992-ben már
szabályos káptalan volt. Ettől kezdve az öttagú tanács tartott
tanácsüléseket, és intézte az országos közösség ügyeit. Ebben (és
az előző időszakban) több induló vagy újonnan szerveződő
közösségnek kellett segítséget nyújtani. Minden befogadási, vagy
fogadalomtételi szertartáson jelen volt valamelyik tagja a
tanácsnak, sok esetben azért, hogy legyen egy örökfogadalmas
testvér, akinek a kezébe tehetik a fogadalmat, olykor pedig a
testvériség erősítése miatt. Sok helyen kellett besegíteni a
képzésbe, vagy problémás eseteket megvizsgálni.
A hazai
közösségek régiói
Ma Magyarországon
550 örökfogadalmas testvér él, 38 testvéri közösségben. Az
Országos Tanács öt tagjára túl sok feladat hárult, ezért a
testvéri közösségeket régiókba szerveztük: Észak-Magyarországi
Régió Szécsény székhellyel, Dunántúli Régió Sümeg székhellyel,
Északkelet-magyarországi Miskolc központtal,
Délkelet-magyarországi Szeged központtal és a Budapest környéki
Budapest központtal. Az egyes régiókat regionális tanácsok fogják
össze. Ezekben ugyanolyan öttagú tanács végzi a szolgálatot, mint
a helyi vagy országos tanácsban. A közösségek a Regionális
Tanáccsal, a regionális tanácsok pedig az Országos Tanáccsal
tartják a kapcsolatot. Így válik egységessé és áttekinthetővé a
szellemi és lelki élet, illetve annak irányítása.
Az egyes
régiókhoz tartozó közösségek
Az egyes régiókhoz tartozó közösségek
száma 5 és 11 között változik, így sokkal alaposabban lehet a
közösségekkel foglalkozni. A Ferences Világi Rendet országos
szinten az Országos Tanács irányítja, tartja egységben,
összhangban a regionális közösségekkel, azok pedig a helyi
testvéri közösségekkel. Az Országos Tanács szervezi meg az évente
megtartandó országos káptalant, a háromévenként megismétlődő
választókáptalant, amelyen a Rend Miniszter Generálisa vagy
személyes küldöttje elnököl, valamint részt vesz a Nemzetközi
Tanácsot segítő generális asszisztensek egyike. Az Országos Tanács
tartja a külföldi testvérekkel is a kapcsolatot.
A
havonta, esetleg hathetenként megtartandó üléseken részt vesz az
országos és a provinciai lelki asszisztens, továbbá a regionális
testvéri
közösségek miniszterei is. A kapcsolattartás és az
információáramlás az ülések jegyzőkönyvein és a közösségek számára
írt körleveleken keresztül történik. Ezek a körlevelek egy
elmélkedés kíséretében tartalmazzák azokat a tudnivalókat, amelyek
minden testvért érintenek.
A FVR Észak- Kelet Magyarországi Régió
tevékenysége
Régió
alakulása és működése
A Ferences Világi Rend Országos
Tanácsa a Nemzetközi Tanács által végzett vizitációban
megfogalmazott feladat megjelölése, s a Ferences Világi Rend
Általános Konstitúciói 61 cikkely 2. pontja szerint megalapította
a Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Regionális
Testvéri Közösséget, 1998.julius 4-én, Miskolc székhellyel a
Minoriták templomában. A regionális közösség tagjai: miskolci,
mezőkövesdi, egri, gyöngyösi, arlói, debreceni, helyi közösségek
voltak akkor. A regionális tanács asszisztensének, az akkor még a
Kapisztrán Szent János OFM és a Szent Erzsébet OFM Conv.
rendtartományi elöljárók együtt fr. Tóth Alajos OFM Conv. atyát
bízták meg.
Az alapítás után
megtörtént az első választó káptalan, Német Béla FVR Országos
Tanács miniszterének elnökletével 1998.julius 4-én, Miskolcon. Az
Általános Konstitúció 6l.cikkely 1. pontja szerint : „A
regionális testvéri közösség az egy térségben létező összes helyi
testvéri közösség szerves egysége, vagy olyanoké, amelyek akár
földrajzi közösség, akár közös problémák és lelkipásztori helyzet
miatt természetes egységet alkotnak. Biztosítja a helyi testvéri
közösségek és az országos testvéri közösség közötti kapcsolatot,
figyelembe véve a Ferences Világi Rend egységét és összhangban
azon különböző Ferences Rendekkel, amelyek a lelki asszisztenciát
biztosítják a térségben.”
A Választó
Káptalanokat háromévente tartották meg. 200l. szeptember 8-án,
2004. szeptember 4-én, és 2007. szeptember 1-jén, Miskolcon. A
választó káptalanok közötti időben évente un. éves káptalanokat
szerveztek.
Éves találkozó
volt 2005.szeptember 3-án, amikor Mezőkövesd adott lehetőséget a
találkozóra. Ekkor 42-en vettek részt. 2006. augusztus 7-én
Nyírbátorban a Minorita templomban volt a találkozó. Ezen a
káptalanon 38-an vettek részt.
Választó és éves
káptalanokon mindig jelen volt az Országos Tanács egy tagja.
Regionális tanácsüléseket évente háromszor tartottak, mindig az
aktuális feladatok megbeszélése, s a feladatok kiosztása céljából.
Idők folyamán az
alapító okiratban szereplő hat közösségből tíz lett. 1999. április
20-án Jászberényben a Szent Klára közösség alapítása történt meg.
2000.dec.15-én Árpád-házi Szent Erzsébet erdőkövesdi közösség
alapítása történt. 2002. október 23-án lett megalapítva a FVR
Szent Pió közösség Nyírbátorban. Az alapítást a Minoriták
Tartományfőnöke hagyta jóvá, s Horváth János atyát bízta meg a
közösség asszisztensi feladatainak ellátására. Az alapításon és a
választó káptalanon fr. Tóth Alajos atya volt jelen. 2007.
augusztus 5-én Nagykátén történt alapítás. Alapító a Magyarok
Nagyasszonya Tartomány Főnöke fr. Magyar Gergely OFM atya. Ezzel
az Északkelet- Magyarországi Regionális Közösség Szent Maximilián
M. Kolbe régióhoz tíz helyi közösség tartozik.
A Regula s az
Általános Konstitúciók értelmében a testvéri vizitációk
megtörténtek a régiónkban: 2006. november 25-én Paczolay Balázs OT
minisztere vizitált, sajnos a jegyzőkönyvet a mai napig nem küldte
meg észrevételeiről. Pasztorális vizitációt is többször kért a
regionális tanács. 2006. november 25-én fr. Ioan Horvat OFM Conv.
tartományfőnök atya, s Fr. Magyar Gergely OFM tartományfőnök atya
vizitált. Fr. Magyar Gergely atya „Emlékeztetőben,, foglalta össze
a regionális közösségünknél tartott vizitációt, melynek fő
feladata az asszisztencia biztosítása a helyi közösségeknél. fr.
Tóth Alajos minorita atya váratlan mennybe költözése után fr.
Bogdan Adamczyk OFM Conv atya, kapott megbízatást a régió
asszisztensi feladatainak ellátására. |