Nyírbátor

A nyírségi ősi település 1330-ban lett város. Va­lószínű, hogy rendtársa­ink már 1332-tőt megte­lepedtek itt. Amikor 1479. október 13-án Ke­nyérmezőnél Báthori István legyőzte a törököket, a minoriták templomát a zsákmánybál felújíttatja, megnagyobbít­tatja és új rendházat emel, mely 1587-ig állt fenn. A középkorban templomunk, mely az Angyalos Boldogasszony nevet viseli, búcsújáróhely is volt, a könnyező Istenszülő kép a reformáció idején és Petrasku havasalföldi vajda hadjárata alkalmával eltűnt. Pctrasku a templomnak csak a falait hagyta meg. Báthori István templomunkba temetkezett. Síremlékének fedlapja most a református templomban látható. Oda a minorita templom 130 éves romos állapota idején került.

A IV. Sixtus minorita pápa idején épült minorita templomról, rendházról hiteles történelmi adataink vannak, míg a már 1332-tőt való jelenlétünk nehezen, vagy alig bizonyítható. A minorita templomot messze földön híressé azonban nem a gótikus emlékek, hanem a barokk oltárok emelik. Ezek 1717 után emeltettek P. Kelemen Didák buzgóságából, aki a templomot 130 éves romos állapotából életre keltette a katolikus főurak segítsé­gével. 12 évi fáradhatatlan munkájából újjáépült a gótikus templom, elkészült 5 oltár, rajta 64 szoborral és 43 angyalszo­borral, újra Angyalos Boldogasszony titulussal. A barokk rendház a gótikus helyébe épült, amit 1950-ben államosítot­tak (Ez véglegesen állami tulajdon marad.) Amikor 58 éve államosították a rendházat és inter­nálták a szerzeteseket, 5 minorita testvé­rünk élt a rendházban.

Rendtársaink egyéb­ként 500 éve nem folytat­tak rendszeres pasztorá­ciót, mivel nem plébánia­templomot vezettek. A plébániatemplomot a re­formáció óta református testvéreink használják. Ezt nem pusztítot­ta el Petrasku, eredeti gótikus formájában pompázik. 500 éve itt testvéreink az imádságnak, közös életnek, kétkezi mun­kának feladatait végezték. 1717 után a visszatért minoriták iskolát nyitottak, ami különböző formákban állt fenn, és csak 70 évvel ezelőtt szűnt meg. Az iskola és a tanítás mellett az utolsó évszázadikban pasztorációs munkát is végeztek rendtár­saink. A török idők után Nyírbátort és környékét a minorita atyák pásztorolták, és ez így van ma is. Háromezer lehet a helyben és a 9 kisebb-nagyobb településen élő katolikusok száma. Templomunk idegenforgalmi látványosság is, de termé­szetesen a lelki élet központja. Többször hangverseny színhelye is a templom. Híres templomunk egész évben várja a szépség és békesség után vágyókat.

 A Krucsay oltár

A nyírbátori templomnak alkotó jelenlét világszerte ismert bizonyítéka a Passió­oltár, amit Krucsay János adományozóról Kru­csay-oltárként is ismernek.

Az oltár a Rákóczi szabadságharc utáni újjáépítés egyik maradandó emléke. A Báthori István erdélyi vajda által (+1493, templomunkban temették el) emelt gótikus templomot a 130 éves romos állapotából gróf Károlyi Sándor (+1743) tábornok adományaiból mentette meg P. Kelemen Didók minorita provinciális és gvárdián szervezőmunkája folytán a rend. A barokk előcsarnokkal, karzattal és boltívvel újjáépített gótikus templom újraszentelése 1725. október 4-én, rendalapítónk, Szent Ferenc ünnepén történt P. Kelemen Didák által, Károlyi gróf jelenlétében. Az újra használatba vett templom berendezéséhez sikerült P. Kelemennek megnyernie a környék katolikus földesurait, akik később az általuk kifizetett oltárok alá temetkeztek. Amikor P. Kelemen Didák 12 eves nyírbátori működése után 1729-ben Miskolcra megy, lényegében már elkészültek és a helyükön álltak az eperjesi és lőcsei műhelyekben faragott oltárok. A főoltár, a két mellékoltár, a pócsi oltár és a Krucsay-oltár megfogalmazása és felépítése erősen középkori jellegű. Ez elsősorban az erős vertikális jellegre, a kompozíció függőleges sorolására és a reneszánsz továbbéléséről tanúskodó, dús növényű ornamentikára vonatkozik.

(Az alkotók névtelenek akartak maradni az Úrért!) A P. Kelemen által jól ismert felvidéki mesterek a rend által megfogalmazott és felvázolt gondolatokat, teológiai tanításokat rövid idő alatt elkészítik A Passió-oltár Krisztus szenvedését jeleníti meg a középkori misztérium játékok komor hangulata és cselekménye szerint, s az alakok faragása, színezése, a valósághű ábrázolás a késő gótika hatásáról tanúskodik. Az oltár adományozói templomunkban pihennek. Krucsay a szentély északi falánál, mivel halálakor (1741) az oltár még ott állt, felesége, Pogány Borbála pedig a szerzetesek kriptájában. O férjét 36 évvel élte túl, és 1777-ben halt meg.