Miskolc

Az oltár teológiája (katt)

A sekrestyében található új képek értelmezése (katt)

Miserend:

Vasárnap: 7:00, 8:00, 9:30 (diák-Mise), 11:15, 16:00 (minden hónap 1. vasárnapján Mocorgós közösség Miséje a kisgyermekes családoknak), 18:00

Hétköznap: 7:00, 18:00 (Szentmise vesperással)

Szombaton, Vasárnap: Vesperás 17:40

Kedden: 17:40 Páduai Szt. Antal ájtatosság

Szentségimádás: minden csütörtökön az esti Mise után - közösségi minden pénteken a reggeli Misétől az esti Miséig egész nap - csendes.

Történet, ismertető

A Miskolci Nagyboldogasszony Minorita Templom

Templomunk története negyed évezreddel ezelőtt kezdődött, a katolikus restauráció korában. Ennek a kornak Kelet-Magyarországon legtevékenyebb személyisége, Isten szolgája Kelemen Didák, a magyar minorita rend akkori tartományfőnöke, aki 1744. április 28-án halt meg életszentség hírében. Az ő lelkében született meg templomunk építésének terve. A nagy gondolatnak gróf Károlyi Sándort, a dúsgazdag főurat nyerte meg, akiben templomunk hatalmas jótevőre talált.

Templomunk terveinek elkészítésére a tehetséges olasz származású, Egerben élő építészt, Carloni mestert kérték fel. A terv 1729-ben készült el, és még abban az évben hozzáfogtak az építéshez. Carloni vezetése alatt 5 év múlva készült el a templom. Gróf Erdődi Gábor egri püspök áldotta meg 1735. augusztus 1-jén Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb reneszánszba hajló barokk templomát.

A templom méretei: hossztengelye 60 m; a főhajó szélessége 12 m, melyet kétszer három 6×6 méteres kápolna szegélyez. A főhajó boltívének magassága 16 m, a két torony magassága egyenként közel 50 m. A templomba lépve a barokk építészet stílusjegyeivel kialakított arányos belső tér fogad.

A templom előcsarnoka a kórus alatti rész. A mennyezetén a következő freskók láthatók: középen Mózes az égő csipkebokor előtt; a lourdes-i kápolna felőli oldalon, melynek barlang-kiképzése eredeti cseppkövekből készült, a lorettói litánia négy invokációja. Balra, a kórusfeljáró felőli oldalon ugyancsak a lorettói litánia két invokációja látható. Itt érdemes időzni néhány percet a hatalmas, fából faragott feszület előtt.

Az üvegajtón belépve megállunk a gyönyörű faragású barokk padsorok között. A padok, a szószék és a sekrestye berendezése a sajóládi pálosok műhelyében készült 1740 és 1748 között. A szószéket a négy evangélista fából faragott szobra díszíti, valamint két dombormű: a magvető és a jó pásztor.

A szószék mögött a falon két angyal között a ferences rend címere látható. A szószék alján latin nyelvű felirat: „Bölcsességéről beszélnek a nemzetek, dicséretét hirdeti az Egyház”.

A főhajó mennyezetére tekintve a freskókon Mária életéből vett képeket látunk. Az orgona fölött az Angyali üdvözlet, majd a betlehemi jelenet. Középen Krisztus levétele a keresztről, végül Mária, az Egyház anyja. (Múlt és jelen együtt: az első Pünkösd és a II. Vatikáni Zsinat.)

A szentély boltozatán Mária elszenderülése és megkoronázása. Körülötte négy próféta: Ezékiel, Mikeás, Izajás és Jeremiás alakja látható.

Valamennyi freskó Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása, 1958 és 1966 között készült.

A főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. Tiziano világhírű Assumpta-ja nyomán Sajósy Alajos egri művész-tanár készítette 1867-ben. A főoltár kétszer három márványoszlopos barokk kagylós oltárszekrénye Menner László miskolci építészmérnök tervei szerint 1953-ban készült el. Ugyanő tervezte az oldalkápolnák bejáratánál található 12 hársfából faragott aranyozott fali csillárt is. A taber­nákulumajtó bronz ötvös munkáját Tomcsik János budapesti aranyműves készítette.

A templomban található aranyozás Urbán József aranyozó mester és fiai munkáját dicséri.

Orgonánkat Szalay Lajos orgonaművész terve alapján a pécsi Angster orgonagyár építette. A tervnek mintegy kétharmada készült el, a redőnymű egészen, a főmű és a pedálmű fontosabb változataival. Az orgona 1950 óta várja befejezését.

A mellékoltárokat is érdemes közelebbről szemügyre venni. Induljunk el a sekrestye felőli oldalon.

Az első mellékoltár a Szentháromság oltára. A falon Jézus Szíve szobra. A mennyezetfreskó a három isteni erényt ábrázolja: hit, remény, szeretet. A színes üvegablakon Szent János evangélista alakja látható.

A második mellékoltár Szent Antal oltára. Az oltárt díszítő szobrok: jobbra Szent István és Szent László, balra Szent Imre és Nepomunki Szent János. Az oltárkép fölött Szent Mihály arkangyalt ábrázoló festmény, két oldalán Szent Ágoston és Szent Ambrus püspökök szobrai. A falon Szent Antal szobra. A mennyezetfreskó: Szent Antal a halaknak prédikál. A színes üvegablakon Szent Anna asszony alakja látható. Itt érdemes egy pillantást vetni a szépen faragott, aranyozott gyóntatószékre.

A harmadik mellékoltár Szent József oltára. Az oltár két oldalán Borromei Szent Károly és Keresztelő Szent János szobra áll. Az oltárkép fölött Szűz Mária angyalokkal és vértanú szüzekkel. A falon Szent József szobra. A mennyezetfreskón: egy család a kis Jézus, Szent József és Szűz Mária oltalmába ajánlja a templom makettjét. A színes üvegablakon Szent József látható.

A negyedik mellékoltár Árpád-házi Szent Erzsébet oltára. Az oltárt díszítő szobrok: balra Szent András, jobbra Szent János apostol. Az oltár fölött a Szentháromság angyalokkal. A falon Szent Anna szobra. A mennyezetfreskón a következő jelenet látható: Erzsébet mennyei koronát kap Krisztustól, a háttérben Szent Ferenc alakja. Ebben az oldalkápolnában található a templom építtetőjének, Isten Szolgája P. Kelemen Didáknak a sírja.

Az ötödik mellékoltár Szent Ferenc oltára. Az oltárt díszítő szobrok a számtalan ferences szent képviselői: egy bíboros, egy püspök, egy áldozópap és egy szerzetes testvér. Az oltár fölött a Szent Őrangyal képe, két oldalt egy-egy angyal és egy-egy szerzetes nővér szobra. A falon Lisieux-i Szent Teréz. A mennyezetfreskó: Assisi Szent Ferenc Jézus és Mária elé járul.

A hatodik mellékoltár a Szent Kereszt oltára. A falon Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobra. A mennyezetfreskón angyalok a szenvedés eszközeivel: felfedezhető a korbács, a töviskorona, a nádszál, a szegek, a kalapács, a harapófogó, a kereszt, az izsóp, a lándzsa és Veronika kendője.

Körsétánkat befejezve még vessünk egy pillantást a szentély – sajnos megrongálódott – gyönyörű üvegablakaira, amelyek négy Árpád-házi szentünket: Istvánt, Lászlót, Erzsébetet és Margitot ábrázolják.

A szentélyből hátrafelé tekintve még egyszer megcsodálhatjuk a templombelső építészeti arányait, az orgonát, fölötte a színes üvegablakot, amely Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét és boldogemlékű Kelemen Didák atyát ábrázolja.