Lugos

1718-ban gr. Mercy temesi kormányzó és gr. Nádasdy László csanádi püspök Gaál Gábor minorita atyát bízta meg a plébánia vezetésével. Ő és utódai egy viskóban szorongva több éven át végezték a lelkészi teendőket, míg végre a királyi kamaraigazgatóság a Temes vize mellett levő lerakodó telepet adták a minorita atyáknak. E helyhez később több apró beltelket is vásároltak és azon Sztorkovics Pius atya a hívek hozzájárulásával templomot és kolostort épített. A Szentháromság tiszteletére készült templomot 1733-ban szentelték fel. Először 1796-ban szorult javításra a templom. Lelkészi teendőik mellett az iskola ellátását is vállalták, ahol több nyelven folyt a tanítás. 1837 és 1852 között a gimnázium is a rend kezén volt, de mert németajkú tanárokat nem tudott biztosítani a rend, önként lemondott az iskolai oktatásról. Ezután hitoktatással és a plébánia vezetésével foglalkoztak az atyák.

Az utóbbi évtizedekből a következő lugosi minorita atyák nevét sikerült megtalálni: Schiessmann Sándor P. Gedeon (1934–35), Miklós Eugen (1936, 1941–1944,?1975); Kulcsár Mihály (1937–42,1956–78); Nagy Ferenc (1940–41, 1944–1946, ?1963); Szalay András (1946, ?1990), Laschober János (1941–42, 1944–1951, 1956–70, ?1980). Az utolsó minorita atya, P. Kroner Adalbert 1978. szeptember 1-től haláláig, 1991. december 9-ig látta el a Lugoson a lelkipásztori szolgálatot. Azóta egyházmegyés papok vezetik a plébániát.