| |
Hírek
A
2010-es év
A
minoritákat köszöntötték Nagybányán
Páduai Szent
Antal ünnepén, a Szent Miklós templom előtti téren, ünnepi
szentmise keretében köszöntötte június 15-én Nm. Ft. Schönberger
Jenő püspök a Nagybányára visszatért minorita testvéreket.
Nagybányán
már a XIV. század második felében volt kolostora a minoritáknak,
de az a XVI. század közepe táján a török hódítás és a vallási
villongások napjaiban elpusztult. A ma is fönnálló kolostor
eredete 1692-re vezethető vissza. 1703. augusztus 14-én azonban
Rákóczi hadai elfoglalták Nagybányát, és mivel azt hitték, hogy a
minoriták a németeket támogatják, ezért elűzték őket. A kolostor
és a templom a város ostromakor leégett.
1710 végén
küldték Nagybányára a fiatal (27 éves), de nagyra hivatott P.
Kelemen Didák minorita atyát, aki bár tudott a nagybányai
helyzetről, mégis meglepték a helyszínen találtak. Fáradozásának
gyümölcseként Nagybányán újra fellendült a minorita szerzetesi
élet. Tanítás, betegápolás, evangelizálás területén nagy érdemeik
vannak, de még a moldvai misszionáriusok közt is több nagybányai
minorita szerzetest találunk.
Az utóbbi
ötven év viszontagságai után, bár a rendház törvényes visszaadása
még várat magára, a minorita testvérek visszatértek Nagybányára.
Nm. Ft. Schönberger Jenő a szentmise elején, a történelmi háttér
ismertetése után nyilvánosan köszöntötte a Nagybányára érkezett -
Bogdan Florin Gheorghiţă OFM Conv., Lăcătuş Ştefan OFM Conv.
Matieş Stănică OFM Conv. - minorita testvéreket és köszönetet
mondott Kalna Zsolt magyar és Emilian Catalin román provinciális
atyáknak, hogy a minoriták visszatérése megvalósulhatott.
A nagy
ferences szent, Páduai Szent Antal kapcsán prédikációjában
elmondta: A fennmaradt írásokból három vonalat figyelhetünk meg,
amelyek a Szent teológiai tanítását áthatják. Elsőként, Szent
Antal arra tanít, hogy a keresztény ember kell terjessze a
Krisztus-hitet a világban. Másodjára, Isten segít, bármilyen
helyzetben is legyünk. Bármilyen imára válaszol, csak igaz és
tiszta szívből érkezzen az. Az imáink beteljesülésének
akadályaként áll a bűn, hibáink, amleyeket nap mint nap elkövetünk
embertársaink és Isten ellen. Szent Antal harmadik legfontosabb
tanításaként, Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök a Szűz Máriára
vonatkozót jelölte meg. Szent Antal a bűnösök mentsváraként
mutatja be a Szűzanyát. Azok, akik imával fordulnak hozzá,
hasonlóak azokhoz, akik a középkorban védő várakba vonultak, hogy
büntetésüket elkerüljék.
Prédikációja végén, Schönberger Jenő püspök visszatért a
bevezetőben használt metafórához: „az aratnivaló sok, de a munkás
kevés". „Kérjük a szűzanyát, hogy Krisztus szavaira válaszolva mi
is hozzájárulhassunk ahhoz, hogy egyre több munkás legyen az
aratásban. Adja meg nekünk azt a boldogságot, hogy mi is
működhessünk abban, hogy minél többen válaszoljanak Isten
hívására."
A
szentmise végén a püspök atya megszentelte a hozott liliomokat,
majd a misét követően a Szent Antal ereklye előtt imádkozhattak a
hívek.
KERESZTÉNYNEK ÉS KISEBB TESTVÉRNEK LENNI
A
keresztény ember nem arról ismerhető fel, amit mond, vagy tesz,
hanem arról ami. Mondani könnyű, de tettekkel bizonyítani sokkal
nehezebb. A társadalomban fontos, hogy legyenek
„bizonyítványaink”, vagyis érvényes dokumentumaink: személyi
igazolvány, keresztlevél, első áldozási-, bérmálási- és házassági
igazolvány, hogy különböző dolgokat el tudjunk végezni az Egyházon
belül.
A fiatalok között sokan vannak
olyanok, akik kereszténynek mondják magukat, de lényegileg nem
azok. Mások meg is mutatják, hogy kereszténynek vallják magukat
(keresztet hordanak a nyakláncon, keresztet vetnek…), de a
valóságban nem azok. Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy
megjelensz úgy, mint egy keresztény, hanem azt, hogy krisztusi
vagy, és Őt választod. Keresztény ember az, aki Jézust követi: nem
elég a csodálat és a szimpátia Jézus iránt, hanem szimpátiából
szimpatizánsnak is lenni kell, ami magában foglalja azt, hogy a
követés állandó és tartós. Kereszténynek lenni még azt is jelenti,
hogy megpróbál az ember úgy élni ma is, ahogyan Jézus élt,
megpróbál törekedni arra, hogy ugyanazok az érzések legyenek
benne, mint Őbenne (Fil 2,5).
Nem egyszerű kereszténnyé válni,
megtalálni Krisztusban azt a Személyt, akiben igazi személyekké
válhatunk. Isten meghív mindenkit saját identitásának
megtalálására, láthatóvá teszi Krisztust, mint életpéldát. Végül
is kereszténynek lenni azt jelenti, hogy Jézust követjük, úgy
élünk és cselekedünk, mint igazi férfi és nő.
Sokan keresztények akarnak lenni
Egyház nélkül. Ám csak az Egyházban találkozunk Jézussal, és itt
éljük meg Evangéliumát. Krisztus nélkül az Egyház nem Egyház, és
nélkülünk sem az. Az Egyház dinamikusan és aktívan érzi, ha benne
vagyunk, ám
az Egyház dinamikusan, aktívan érzi, ha benne vagyunk.
benne lenni és élni nem szokás vagy hagyomány kérdése.
Minket, kisebb testvéreket, (és
másokat is), Jézus meghívott, hogy kövessük Őt Szent Ferenc
példájára. Ez bennünk lelkesedést okoz, hogy növeljük a hit
magvait, úgy élvén lépésről lépésre, amint Szent Ferenc tette.
Eleven kövek módjára építsük az Egyházat (1Pt 2,5).
Assisi Szent Ferenc elsősorban
Isten gyermekének érezte magát, saját népe körében megölelte
Istent, mint Atyját, és attól kezdve csak Neki élt. Az evangéliumi
élet, amit Szent Ferenc választott, kinyitott a történelemben egy
új életstílust, amely más szemszögből éli meg a Hitet, találkozik
Istennel, és testvér lesz mindenkivel. Sokan vannak a világban,
akik szimpatikusnak találják ezt az életstílust, de különösen van
egy fontos csoport, aki Krisztust követi és meg is valósítja a mai
világban, amit Szent Ferenc elképzelt, megélt és követőinek
hagyott.
A Katolikus Egyházon belül, de az
Anglikán és Evangélikus Egyházon belül is, vannak férfi rendek és
női kongregációk, akik kimondottan azért vannak és élnek együtt,
hogy Szent Ferenc életformáját éljék. Valamennyien Szent Ferenc
Regulája szerint élnek, amelyet 1223-ban Honoriusz pápa hagyott
jóvá. Ezek, a Regula szerint, a „Kisebb Testvérek”.
A XVI. századtól három különálló
Rendben élnek: Kisebb Testvérek, vagy ferencesek; Kapucinus
Testvérek; és a Konventuális Minorita Testvérek, vagy minoriták.
Ez a „trio”- akkor is, ha a múltban voltak nézeteltéréseik - ma
harmonikusan együtt dolgozik, és Szent Ferenc I. Rendjét alkotják.
fra Cadar Ferenc Pavel
A
FERENCES VILÁGI REND KÖZÖSSÉGE
Egyházban a Szentlélek által
keltett lelki családok között a ferences család magába foglalja
Isten népének tagjait, akik felismerik magukban Krisztus
követésére szóló hívást Assisi Szent Ferenc nyomdokain.
E családon belül sajátos helye van
a Ferences Világi Rendnek, amely az egész világon elterjedt
katolikus szervezett testvéri közösség, amely nyitva áll minden
keresztény előtt. Ennek a rendnek a testvérei és nővérei a
Szentlélektől indíttatva saját világi állapotukban akarják
megvalósítani a szeretet tökéletességét, és fogadalommal kötelezik
el magukat arra, hogy az Evangélium szerint éljenek Szenet Ferenc
példájára az Egyház által elismert Regula szerint. Életünk Szent
Ferenc követésében állandó megtérés, szüntelen újrakezdés. A
világi ferencesek életének forrása Jézus Krisztus. Hisszük, hogy
csak Jézus útján haladva teljesedhet ki életünk. A FVR Kelemen
Didák közössége 1992.
Október 4-e óta működik újra a
Minorita templomban. A FVR-be meghívott testvérek fogadalommal
kötelezik el magukat, amelyet a FVR Regulája szerint saját
szertartásban tesznek le.
A Rend lelki asszisztense Tóth
Alajos OFM Conv. atya 2006 aug. 14-ig vezette a Rendet, amikor is
magához szólította az Úr az égi hazába. 2006. szeptemberétől új
lelki asszisztenst kapott a közösség Bogdan Adamczyk OFM Conv.
atya személyében, aki igyekezett bevonni a rend tagjait a plébánia
életébe.
Sokan kérdezik mi a feladatotok?
Mit szeretne a FVR itt megvalósítani a plébánián? Lehet, hogy
munkánk sokszor nem látványos, s magunk is úgy érezzük, hogy nem
sokat tehetünk, de Krisztus által tartozunk egymáshoz, s ezt a
krisztusi egységet szeretnénk erősíteni, élni életünket ott, ahova
Isten állított bennünket. Életünk középpontjába Krisztust és az
evangéliumot állítottuk. Rendi gyűléseinken (minden hónap 2.
szombatján) igyekszünk felidézni az evangélium szavait, s
alkalmazni azt mindennapi életünkre. A hónap utolsó szombatján
lelki napot tartunk. Legtöbbször lelki vezetőnk Bogdan atya tartja
tartalmas előadását, (a múlt hónapban Vianney Szent János
imádságos életéről) mi megszívleljük azokat és hasznosítjuk
életünk adott helyzeteiben.
A megszentelődés útjának legfőbb
tápláléka a közösségben végzett hálaadás, az Eukarisztia. Minden
pénteken közös szentségimádást tartunk. Csatlakozunk az Egyház
által ajánlott liturgiához és a közös imádsághoz.
A világi rend küldetése a világba
szól. Állapotbeli kötelességünk teljesítése elsőrendű feladat, de
igyekszünk kivenni részünket az Egyház munkájából. Közös
találkozások, úrnapi körmenetnél oltárdíszítés. Öt testvérünk,
mint hitoktató működik, három testvérünk tagja a Minorita templom
képviselőtestületének, három testvérünk rendszeresen jár a Szent
Ferenc Kórházba, ahol előkészítik a kórházi szentmisét, összeírják
a szentgyónást igénylők névsorát. Beteg testvéreinkkel is tartjuk
a kapcsolatot, közösen imádkozunk értük. Minden hónap első
péntekén szentmisét mondatunk a rend élő és elhunyt testvéreiért.
Példaképünk a Boldogságos Szűz Mária, akit Ferenc családja
oltalmazójául rendelt. Sokan közülünk a rózsafüzér társulat tagjai
vagyunk, s naponta imádkozzuk a rózsafüzért, közelebb kerülve
ezáltal égi édesanyánkhoz, Máriához.
2007 október 2-án ünnepelte a FVR
Kelemen Didák közössége a 15 éves jubileumát. Ez alatt a 15 év
altt többen eltávoztak közülünk az égi hazába, s kevesen
maradtunk. Az elmúlt években azonban nagy örömünkre többen
csatlakoztak rendünkhöz. Fiatalok, középkorúak érdeklődtek, majd
kérték, hogy fogadalmat tehessenek. Az elmúlt héten négy testvér
tett egy vére szóló (ideiglenes)fogadalmat. Október 1-jén pedig
szintén négy testvér tett örök fogadalmat a szentmise keretében,
az evangéliumi életre és az egyház szolgálatára. A létszámunk így
19-ről 27 főre emelkedett. Több érdeklődőnk is van, akik részt
vesznek a rendi gyűléseinken és a lelki napunkon is. Istennek
Legyen hála Istennek mindenért,
aki testvéreket küldött, hogy folytassák a megkezdett munkánkat.
„…s ha valaki megtartja ezeket a mennyben teljesedjék be a
magasságbeli Atya áldása a földön pedig teljék be az ő szeretett
Fia áldásával, a vigasztaló Szentlélekkel, az ég minden erejével
és az összes szentekkel.” Hangzik a Regulánk végén Szent
Ferenc áldása. Ha a mindennapi megtérésben hűségesek leszünk, s
életünket az Evangéliumhoz igazítjuk, s mint bűnbánó testvérek
életünk minden napját újra kezdve Jézus útján járunk. Hiszen
Krisztus az út, amely az Atyához vezet. Ő az igazság, amelybe a
Szentlélek vezet be minket. Ő maga az élet, s ő azért jött, hogy
ezt az életet bőven adja számunkra. Ezt az életet próbáljuk Isten
segítségével megvalósítani.
Befejezésül
álljanak előttünk Avilai Szent Teréz szavai:
„Az Úr nem a tettek nagyságát nézi,
hanem azt a szeretetet, amellyel őket végrehajtják. Ezért ne
veszítsük el bátorságunkat, hanem ajánljuk fel áldozatunkat az
Úrnak. Ő Szent Felsége majd egyesíti ezt azzal az áldozattal,
amelyet Jézus miértünk ajánlott fel az Atyának a kereszten, s így
bármi csekélység legyen is az, amit tettünk, olyan értéket
kölcsönöz neki, amelyet szeretetünk megérdemel!”
Battáné Várkonyi
Mária FVR minisztere
A SZENT FERENC TRIDUUM PROGRAMJA
Október 1-jétől, Szent Ferenc
ünnepét megelőzően triduumot tartunk, mely minden nap 17
órától kezdődik. A szentbeszédeket Lóczi Tamás atya, az
érseki biztos tartja. Pénteken, október 1-jén, a rózsafüzér
ájtatosságot végezzük, majd a vecsernye és ünnepi szentmise
következik 18 órától. A szentmisén a Ferences Világi Rend négy
testvére tesz örök fogadalmat. Október 2-án a ferences olvasót
imádkozzuk, melyet vecsernye és szentmise követ. Október 3-án az
ájtatosság a ferences szentórával kezdődik, majd vecsernye és
szentmise Szent Ferenc tiszteletére. A szentmise után Transitus,
ájtatosság Szent Ferenc haláláról. Október 4-én van Assisi Szent
Ferenc ünnepe. 17 órától a rózsafüzér ájtatosságot imádkozzuk,
majd a vecsernyét, és 18 órakor kezdődik az ünnepi szentmise,
melyet Kolbert Mátyás, németkéri esperes plébános
nagyváradi egyházmegyés atya tart.
Minden Szent Ferenc tisztelőt
szeretettel várnak a minorita testvérek.
IMÁDSÁG
SZENT HÁZASSÁGÉRT ÉS JÓ CSALÁDÉRT
Erzsébet szerelme férje iránt egy
páratlanul tiszta, mély szerelem volt. Ennek az érzelemnek
szépségét, fényét Isten szeretete világította meg. Házasságukban
nem csak egymást szerették, nemcsak egymás felé fordultak, hanem
mindenekelőtt Isten felé.
Amikor egy ízben Erzsébet a
templomban, a szentmise alatt szerelmében elragadtatva
önkéntelenül férjét nézte, hirtelen látomásában Jézus töviskoronás
feje jelent meg előtte. Azonnal felismerte: Jézusra kell
tekintenie a misében. Elfordította pillantását férjétől, és
keserves sírásra fakadt mindenki hallatára. Milyen tündöklően
tiszta lélek volt ő, aki úgyszólván még gyermekleányként ekkora
érettséggel, ilyen hűséges, lobogó istenszeretettel bírt! Hiszen
egy 14 éves ifjú szerelmes leányasszonyról van szó!
Erzsébet szelíd és engedelmes volt
férjével szemben, emellett azonban mégis mindent Isten iránti
hűséggel rendezett el. Szegényeit egy pillanatra sem hagyta
magára. Férjét, feleségének szent bölcsessége, bájos, játékos
szelídsége fogékonnyá tette a jótékonykodásra. Az Úr csodákkal is
megajándékozta őket. Ilyen csoda volt a leprás koldus esete:
Erzsébet őt férje ágyába fektette, és arca a szenvedő Krisztus
arcává változott Lajos gróf előtt. Amikor a családban intrikát
szőttek születendő házasságuk ellen, Lajos egy ízben így
nyilatkozott másoknak: „Erzsébet erényessége és jámborsága
miatt, sokkal kedvesebb nekem, mint a világ minden gazdagsága!”
Vallomása egész házasságukra szólt.
Erzsébet gyönyörűen nevelte
gyermekeit. Fejedelem asszonya volt, de ő mégis maga mosdatta,
öltöztette, tanította őket. Esténként imádkozott velük, mesélt és
énekelt nekik. Férjével való közös életük egyre bensőségesebben
kapcsolta össze szívüket Istennel. Ezzel együtt Erzsébet
örömteljes életet élt Lajossal. Vidám volt, szerette a
természetet, az Istentől kapott szépségeket. Azonban hat év boldog
házasság után férje keresztes-hadjáratba indult. Még az úton
járvány áldozata lett. Erzsébet elérkezett életének sötét
éjszakájába. Ez volt hitének legnagyobb próbája. Fájdalma
határtalan volt, majdnem eszét vesztette tőle, úgy érezte vége
életének és nem értette, miért szakadt rá ekkora kínszenvedés -
mégis hűséges maradt Istenhez és az Ő szent akaratához.
Szent Erzsébet,
segíts leányainknak a tiszta életmód elismerésében!
Imádkozz a magyar házasságok,
családok hűségéért, hogy kitartsanak a állapotbeli hivatásukban.
fra Cadar Ferenc
Pavel
SZENT
MAXIMILIÁN ÉVE
2011-ben emlékezünk Szent
Maximilián Kolbe atya halálának 70. évfordulójáról. Ezt az évet a
lengyel Minoriták az ő tiszteletének szentelik.
Nagy lelki kihívás előtt állunk.
2010. augusztus 14-én, megkezdődött szent Maximilián éve, amely
2011. augusztus 15. tart. Ebben az időszakban különösen szeretnénk
megtisztelni a lengyel föld és a konventuális kisebb testvérek
rendjének e fiát, két Niepokalanów, a Szeplőtelen Lovagság és
kiadó alapítóját, az auschwitzi hőst és a hitből élő embert.
Jövő évben 70 év múlik el attól az
eseménytől, mely különleges gyümölcsökkel gazdagított. Három
esemény volt, mely az emberi sors üdv-triptichonja, az ember örök
rendeltetésnek változatlan kísérője: a szenvedés, a halál és a
dicsőség. Szenvedés, golgota és feltámadás.
Mosolygó szent, ahogy némelyek
beszélnek Kolbe atyáról, az élete azonban egyáltalán nem volt
vidám. Egy tüdővel lélegzett, fiatal korában tüdőbajban
szenvedett, sorsa szinte a kezdetektől a keresztutat járta.
Életének különös szakasza éppen 70 évvel ezelőtt kezdődött, amikor
1941. február 17-én bevezette őt Pawiak praetoriumába. Ez után
május 28-án kezdődött a keresztútja, mely elvezette őt az
„auschwitzi hegyre”. Ott, 1941. szeptember 14-én teljesedett
be áldozata. Három esemény – három dátum. Van még egy, mely minta
kiegészíti az üdvösség misztériumát – augusztus 15-e, a dicsőség
napja, Szűz Máriának és az ő Lovagjának mennybevétele. Ő az ég és
föld királynője, és ő kettős koronával ékesítve, a Szeplőtelen
Fogantatás dogmájának megtestesülésének szimbóluma, és Krisztusnak
adott tanúságtétel. Az életének átlátszó fehérsége és a vértanú
kiontott vérének bíbora. Keresztény. Katolikus, pap és szerzetes.
Lengyel. Ember. Hívő ember. Szent.
Szent Maximilián évében alkalmunk
lesz közelebbről megtapasztalni, mennyi van bennünk keresztényből
és emberségből, és mennyit vagyunk képesek Krisztusnak és a
szükségben lévő embernek adni, tudunk e jobban, feltételek nélkül
szeretni.
Ebben az évben elgondolkozunk
ezekről a kérdésekre, különböző helyszíneken: Niepokalanów, Varsó,
Auschwitz, Krakkó, Kalwaria Pacławska, Zakopane, Mszana Dolna,
Nieszawa és országunk határain kívül Japán, Ukrajna,
Fehéroroszország (Nagasaki, Lwów, Grodno) – mindenhol, ott, ahol
Szent Maximilián Kolbe megjelölte jelenlétével. De ott is, ahol a
három említett esemény után megőrzik emlékét: az egyházmegyékben,
a plébániákon és az iskolákban.
Bízom benne, hogy nem pazaroljuk el
ezt az időt, hanem Szent Maximilián örökségébe merítkezünk teljes
valónkkal. Szívünkbe fogadjuk az ő ideálját, a Szeplőtelenül
Fogantatottat, hiszen neki élt, dolgozott és halt meg.
Teljesítette az ember legnagyobb vágyát: boldog ember volt.
Ennek a vágynak a megvalósulása
karnyújtásnyi távolságra van – Szeplőtelen... nekünk a béke és
boldogság mennyből adott jele. Elég csak ezt a jelt viszonozni.
Szeressük a Szeplőtelen Szüzet!
Stanisław M.
Piętka OFMConv
A
MAGYAROK NAGYASSZONYA ÜNNEPI MŰSORÁRÓL
A miskolci Nagyboldogasszony
plébánia, az Éltető Lélek Alapítvány és a Keresztény Értelmiségiek
Szövetsége 2010. október 8-án Magyarok Nagyasszonya ünnepén
rendezte a „Mária Királynő” című jótékonysági estjét.
Rövid köszöntőt mondtak az est
védnökei, Kalna Zsolt minorita tartományfőnök, Dr. Zsiga Marcell
országgyűlési képviselő, valamint Dr. Takács János Képviselő
Testület elnöke és Dr. Várhelyi Krisztina az Éltető Lélek
Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Gróf Lajos újságíró biztosította a
műsor gördülékeny lebonyolítását, akinek példaadó munkásságát az
október 22-i Nemzeti Estélyen a Kartal-Veczán életmű díjjal
ismerték el. Tisztelettel gratulálunk a kitüntetéshez.
A műsor első részében a Miskolci
Ökomenikus Egyetemi Lelkészség énekkarának csodálatos
kórusmuzsikájában gyönyörködtünk. Az énekkar három éve működik,
tagjait egyetemi hallgatók és dolgozók alkotják. Az énekkar
vezetője Czopf Éva Klára nővér, akinek vezényletével Miskolcon
elismertté és közismertté vált a kórus.
A műsor második részében a Mária
Királynő c. irodalmi alkotás bemutatására került sor, amelyet az
Alapítvány keretei között működő amatőr irodalmi csoport mutatott
be. Szereplők voltak: Dr. Bikszádi Ilona főorvos Dr. Czap Ágota
ügyvéd, Ecsedi Péter tanár, Dr. Hortai Rita gyermekorvos, Kardos
Katalin újságíró, tanár, Kuttor Diána énekművész, Dr. Romhányi
Róbert jogász, Szamosi Erika kántor, tanár. A rendezők Fülep Márk
és Várhelyi Krisztina voltak.
Mind a kórusmuzsika, mind az
irodalmi műsor elkötelezett emberek szeretet-teljes, lelkes
munkájának eredménye.
A résztvevő vendégek tetszést
nyilvánítottak. A Magyarok Nagyasszonya ünnepünk fényét emelő
meghitt műsort vastapssal jutalmazták.
Az összes jelenlévő ember világosan
látta, hogy a kehelyből felszállt három egyforma nagyságú, egymást
érintő ostya. Az ostyák lassan eltűntek és helyükön három gyermek
jelent meg, a középső nagyobb volt a másik kettőnél. Később már
csak egy ostya és egy gyermek volt látható. Ezek a jelenések is
fél órahosszat tartottak, éppúgy, mint az előző estiek. A 40 órás
szentségimádás után az egyházi hatóságok döntése értelmében a
szentostyát nem tették vissza a szentségházba, hanem a kitételt
meghosszabbították április 6-áig. Időközben számos imameghallgatás
és csodás gyógyulás történt a város lakói és a környező falvakból
érkezett emberek között. A csodás kelyhet még ma is őrzik a
templomban. A csodás esemény negyedik centenáriuma alkalmából,
1970-ben Veroliban egyházmegyei eucharisztikus kongresszust
tartottak. Minden hónap első péntekén a hívek szentségimádásra
gyűlnek össze a Szent Erasmus templomban, és közben a város többi
templomát bezárják. Húsvét keddjén pedig minden évben a püspök
ünnepi szentmisét mutat be az 1570-ben történt eucharisztikus
csoda emlékére.”
dr. Takács
János
HOL
VAN AZ ÖRÖM FORRÁSA?
Lelke
mélyén az ember el nem múló örömre vágyik. Amikor ennek forrását
keresi, Valakire talál. Ha ez a Valaki ember, akkor valamiért
rendszerint csalódik. Ha tovább keres, Krisztusra találhat, mint
Szent Pál, és sokan mások.
Ajándék! Annyira szép ez a
gondolat: minden, ami van a Földön, minden Isten ajándéka. A szép
kék ég, a két kezünk, az élet maga, minden - minden Isten
ajándéka.
Olyan jó ezzel a hittel nézni a
körülöttünk lévő dolgokat, személyeket, mindent. Végül is, lehetne
fekete és fehér a világunk, mint a régi televíziókban, akkoriban
úgy is megértettük a filmeket. De milyen szép, hogy Isten irántunk
való túláradó szeretetében, megajándékozott a színek világával.
És gondoltál az ízekre? Végül is
lehetne csupán két - háromféle íz: - "saláta és retek, osszátok
be!" - mondhatta volna az Isten. Ha te elmész valahova látogatóba,
és ott hatfogásos ebéddel várnak, az egyet jelent azzal, hogy
fontos vagy nekik, szeretnek téged. A mi Urunk Istenünk, hányféle
gyümölccsel, zöldséggel, ízzel fogadott születésedkor? Nincs az
autónál vaníliás meg kakaós üzemanyag, egyetlen fajta üzemanyag
van, és az autó milyen jól megvan vele! Túláradó szeretetében
elhalmoz a Teremtőnk ajándékaival, azt akarja, hogy jól érezzük
magunkat ezen a földön. Maga a lét is ajándék szeretetből!
Aztán ott vagy te magad: Csodáld
meg a kezedet, ahogy fogsz, vagy simogatsz, ahogy kenyeret szelsz,
írsz, vagy keményen dolgozol. Kezed, Isten szép ajándéka. A lábad,
melyen jársz, szaladsz, futballozol, és úszni is tudsz vele,
ajándék, ingyen kaptad. A szíved! Egyik gyermekemnek születési
rendellenessége volt az egyik szívbillentyűjével. A sikeres műtét
két és félmillió forintba került. Az én szívem, mind a négy
billentyű, szépen csendben dolgozik negyvenhét éve, csak a négy
billentyű tíz millió forint. Ajándék, semmit sem adtam érte.
Olyan jó dolog azt tudni, hogy
amikor még meg sem születtél, akkor Isten kiválasztott egy lányt
vagy egy fiút, és elkezdte formálni, alakítani, szépíteni, hogy
neked adja, ajándékba. Igazából Isten teremthette volna
valamennyiünket ugyanarra a kaptafára. Vagy csinálhatott volna 2-4
kaptafát: egy szőkét, egy barnát, egy feketét. Minek komplikálni?
De minden ember más. Mindenki a maga módján egyetlen, és
csodaszép. Isten így látta jónak, nagylelkűségében, legyen áldott
az O jósága. A bőség gazdagsága!
Jó dolog ajándékot kapni!? Olyan jó
dolog úgy nézni a másikra, hogy ő számomra Isten ajándéka, áldása,
simogatása. Isten nagyon szeretne téged boldoggá tenni, és ezért
megajándékoz a kedveseddel, menyasszonyoddal, feleségeddel. Isten
legcsodálatosabb ajándéka a te kedvesed, menyasszonyod,
vőlegényed, ki elfogad, értékel, és boldoggá tesz.
Persze fontos tudni, hogy nemcsak a
másik ajándék számomra, hanem én is ajándék vagyok számára. Ülj
le, és tudatosan érezd magad ajándéknak, áldásnak. Isten annyira
szereti a te kedvesedet, annyira akarja az ő boldogságát, hogy
megteremtett téged. Te vagy a válasz a társad kérdéseire, értelme
a reggeli kelésének, munkájának. A te simogatásod, Isten hálája
jóságáért, becsületes tiszta életéért. Üljél le a szobádba, és éld
át ezt az érzést. Te nem egy sodródó falevél vagy, egy értelmetlen
seb ezen a földön, hanem áldás és ajándék.
Gondolkozz el, vajon a léted
valóban Isten áldása a másik számára? Tedd fel a kérdést: -
Valóban ajándék vagyok a másik számára? Ez a mai napom, ez a
mondat, amit mondtam, ez simogatás volt? Egy kedves ölelés? Áldás?
Gyógyír a másik sebére? Meleg tavaszi eső, napfény, mely
virágbomlásra indítja a társamban a félénk rügyeket?" Egészen
biztos Isten senkit nem azért teremtett, hogy átok legyen,
nehézség, vagy keserves botrány ezen a földön. Az Úr azt szeretné,
hogy mindannyian a magunk módján családunk, népünk, nemzetünk,
egyházunk számára az ő áldása, ajándéka, szeretetének a jelei
legyünk. Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad, és
boldog leszel!
Böjte Csaba
KÖZÖSSÉGÜNK
TEVÉKENYSÉGE ÉS ÉLETE 2010-BEN
1205-ben a San Damianoi romos
kápolnában Szent Ferenc a kereszten függő Jézus szavait hallotta,
mint útmutatás: „Ferenc, menj és építs újjá egyházamat”. Ez a
megszólítás, felhívás nekünk is szól, most a 21.században,
meghatározva ezáltal, a mi küldetésünket is. Most is újjá kell
építeni az egyházat. Az egyház újjáépítése két nagyobb részre
bontható. Az egyik az emberek, a lelkek közötti testvéri, szeretet
közösség kialakítása, a kapcsolatok folyamatos mélyítése. A másik
a templom, a szentmisék és más Istentiszteletek színhelyének,
Istennek és a híveknek tetsző, állapotban való megtartása. Ez év
folyamán, közös munkával, reménnyel e célok vezéreltek bennünket.
A közösségépítés legfontosabb
láncszeme a lelki, hitben történő megerősödés. Ezt a célt
igyekeztünk szolgálni a szentmisék mellett több rendezvénnyel,
eseménnyel, amelyek röviden az alábbiakban foglalható össze:
Rendszeressé tettük templomunkban a
Szentségimádást, amely a szentmise mellett az egyik legfontosabb
kapocs az eucharisztikus Jézussal. Minden csütörtök este, a
szentmise után és szeptembertől a szentmise előtt is közösen
imádkozunk a szentségi Jézus előtt, amit pénteken egész napos
csendes imádás követ. E mellett rendszeresen részt vettünk a város
templomaiban tartott Szentségimádásokon. Szeretnénk buzdítani
híveinket, hogy lehetőségeik szerint éljenek ezekkel
lehetőségekkel, erősítsék a Megváltónkhoz fűződő szeretet
kötelékét.
Ünnepeink előtt triduumokat, a
háromestés lelkigyakorlatokat tartottunk, amelyeken a meghívott
lelkiatyák (többek között Bíró László püspök atya, Várszegi
Asztrik főapát atya…….) Isteni sugallat általi gondolataikkal
irányítottak bennünket a hit által követendő nehéz út vállalására,
és annak megértésére, mi az igai szabadság, odaadás.
Saját ünnepként éltük meg a
templomunk építőjéről, Szent Ferencről, elhunyt és elhurcolt
lelkiatyáinkról való megemlékezéseket, akik jelenleg is példát
mutatnak nekünk, és közben járnak értünk, és egyházközségünk lelki
megújulásáért.
Október 8-án Magyarok
Nagyasszonya, a Világ győzedelmes Királynője ünnepén az Éltető
Lélek Alapítvány kisegyüttese adott szívet gyönyörködtető műsort,
vitt bennünket közelebb Máriához, égi Édesanyánkhoz, akinek a
legnagyobb tisztelettel tartozunk.
Az egyházi ünnepeink alkalmával
igyekeztünk azokat lelkileg is közelebb hozni kedves híveinkhez,
Testvéreinkhez. Lourdesi Kilencedet tartottunk, melynek
befejezéseként többen részesültek a betegek szentségének
vételében, hogy életüket Isten gondviselésébe, kezébe helyezve
erőt nyerjenek a mindennapok keresztjeinek elviseléséhez.
A Limpiaszi keresztnél két
alkalommal gyűltünk össze, hogy közös szentmisén köszönjük meg,
adjunk hálát az Úr kegyelmeiért, hogy kérjük áldását
családjainkra, egyházközségünkre, városunkra, országunkra.
Nagy öröm volt számunkra, hogy
megrendezhettük az I. Miskolci Regionális Irgalmasság Konferenciát
kiváló előadókkal (Katona István püspök atya, Dr. Csókai András
főorvos úr, Csókai Károly jezsuita atya, nagy érdeklődés mellett,
melyre az Irgalmasság Kilenceddel készültünk. Öröm volt látni az
Isteni Irgalmasság hatását a jelenlevők arcán, mosolyában.
Hasonló lelki
töltekezést jelentettek a búcsúink is a résztvevő nagyszámú
híveink számára.
Egyházközségi napot tartottunk
Ómassán, Sikeres és nagy hatású volt a Mátraverebély-Szentkúton
rendezett minorita egyházközségek találkozó, valamint a
Cserépfalui Képviselőtestületi nap. Zarándokutat szerveztünk
Erdélybe, Kelemen Didák nyomában címmel, amelyre sajnálatos módon
nem volt elegendő érdeklődő.
Jó kapcsolatokat ápoltunk a többi
egyházközségekkel, felekezetekkel, részesei voltunk a városi
ökumenikus rendezvényeknek, illetve több esetben ennek a mi
templomunk volt a helyszíne.
Összességében elmondható, hogy
egyházközségünk híveink számára sok lehetőséget biztosított az
Isteni kegyelmekben való részesedéshez, az abban való
elmélyüléshez, lelki erősödéshez, közösség fejlesztéshez, melynek
mértéke csak tőlünk, hívőktől függött. Úgy gondolom, hogy ezen az
úton tovább kell erősíteni magunkat, és igyekeznünk, fáradozni
kell azon, hogy szívvel, lélekkel egyek legyünk, szeretet
közösséget alkossunk Isten kegyelméből, segítségével.
A másik fontos
küldetésünk, a templomunk megfelelő szintű fenntartása,
karbantartása.
Kelemen Didák atya egy nagyon szép
templomot hagyott az utókorra, melynek mi is részesei vagyunk. A
szükséges beavatkozásokat mindig úgy kell elvégezni, hogy utódaink
is büszkék lehessenek erre a templomra, mint az irgalmak,
kegyelmek forrására, és méltó helyet biztosítsunk az
Eucharisztiának, Urunk, Istenünk imádására. Mit tettünk ennek
érdekében 2010-ben, az a következőkben foglalható össze:
A minden nap
szükséges fenntartásokat folyamatosan látjuk el, melynek anyagi
hátterét a perselyezés biztosítja.
A minden napi
feladatok mellett fejlesztéseket is végeztünk, előkészítettünk.
Kicseréltük a hangfalakat, erősítőt
javíttattuk, új mikrofonokat vásároltunk a jobb érthetőség
érdekében. A költségeket a felújítási keretből, valamint a
Rózsafüzér Társaság hozzájárulásából fedeztük.
Rendszeres a orgona javítása, amely
teljes felújításra szorul, de ennek költségigénye több mint 10
millió forint, ami nem áll rendelkezésünkre. Így marad a
rendszeres javítás kisebb pillanatnyi költségigénnyel. Új web-lap
készítése befejezés előtt áll, amely egyházközségünk hatásosabb
bemutatását teszi lehetővé, egyszerűbb használattal, sok hasznos
információval. Természetesen megmarad a rendszeres szentmise
közvetítés, amelyet folyamatos mozgást közvetítéssel szeretnénk
megoldani.
Az egyik fontos feladatunk a
homlokzat statikai megerősítése, felújítása, restaurálása. Az
engedélyezési tervek elkészültek, a munkához az engedélyeket
megkaptuk. Mivel a felújításra az önkormányzat segítségével, a
belváros rehabilitációja keretében kerül sor, várjuk az
önkormányzat részéről a pályázati kiírást erre a munkára. Addig is
tovább kell imádkozni, dolgozni, hogy a szükséges önrészt
összegyűjtsük, amelyből kb. 15 millió forint még hiányzik. A
december közepi állás szerint a felújítási számlánkon 12, 5 millió
forint van. E mellett már kifizettük az engedélyezési terveket, és
az ahhoz szükséges munkálatokat, melynek költsége több mint 4
millió forint volt. Tovább kell apostolkodnunk és a célunknak
megnyerni tehetősebb testvéreinket céljaink, közös feladatunk
teljesítéséhez.
Természetes, hogy a beszámoló nem
tartalmaz minden mozzanatot, ami az elmúlt rövid egy évet
jellemezte, de amit tettünk, mindent a hívek lelki erősödése
érdekében tettünk. Reméljük mindezek a lelki magok termékeny
„talajra” hullottak, és ha nem is azonnal, de egyházközségünk
lelki megújulását segítik elő. Kérjük híveinket, hogy imáikkal,
apostolkodásaikkal, munkájukkal, lehetőség szerinti anyagi
munkájukkal segítsék, szolgálják a továbbiakban is templomunk és
egyházközségünk fejlődését.
Dr. Takács János
1.
2.
3.
4.
5.
oldal |
|