Konventuális  Ferences Minorita  Rend

Szent Erzsébetről elnevezett Magyarországi és Erdélyi Rendtartománya

Nyitólap
Történelem
Rendházak
Rendtagok
Fotógaléria
Hírek
Információk
Linkek
Ferences lelkiség

 

 

 
 
 

Eger

Történet, ismertető

Eger főterén, a Dobó István tér déli olda­lán áll a kéttornyú Szent Antal-templom, amely a minorita rend számára épült.

A ferencesek már a XIII. században meg­jelentek Egerben, ahol kolostort és templomot alapítottak. Ezt a török meg­szállásig, 1596-ig megtartották, de ak­kor kénytelenek voltak elhagyni a vá­rost. 1687. december 18-án, a török ki­űzését követő napon Caraffa császári fő­vezér a ferencesek mecsetté alakított templomát a mellette levő kertekkel és házakkal a minoritáknak adományozta. 1712-ig használták az Eger patak fahídja mellett álló új templomot, amely ekkor összedőlt. 1715-1717 között a régi he­lyén újat építettek Páduai Szent Antal tiszteletére. Később ez az épület is erő­sen megrongálódott, hasznáthatatlanná vált.

Új, jelentősebb, szebb templom és rendház építésének gondolata foglal­koztatta a minorita szerzeteseket, mert az Eger patak melletti elhelyezés nem volt megfelelő e célra. Az ünnepélyes alapkőletételre 1758 márciusában ke­rült sor. Kivitelezését Falk János egri kő­művesmester irányította, majd halála után pallérja, Nitsmann János folytatta.

Az építéshez a követ Tardosról, Mező­kövesdről, Noszvajról és Bogácsról szállították.

1767-ben a templom elkészült. Külső és belső díszítésére, berendezésé­re az elkövetkező években került sor. A főoltárképet 1770-ben festette meg Kracker János Lukács. Raindl Márton pozsonyi festő vállalkozott arra 1769 őszén, hogy a templom öt boltszakaszá­ra Páduai Szent Antal legendájának egyes jeleneteit megfesse. 1771-ben he­lyezték el Szent Antal deméndi kőből fa­ragott, nagyméretű szobrát a főhomlok­zatra. Batthyány Ignác püspök 1773. április 18-án szentelte fel a templomot. Az épületet az 1827-es nagy tűzvész sú­lyosan megrongálta.

Az egri minorita templom a magyaror­szági barokk egyházi építészet egyik legkiemelkedőbb értékű alkotása. A leg­újabb kutatások során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hagy Kilian Ignaz Dientzenhotertől, a kor egyik legkiválóbb mesterétől származ­nak a templom tervei, mely a bécsi pia­risták Maria Treu templomával, vala­mint a prágai Szent Katalin templommal árul el szoros stílusrokonságot.